Whist

A whistben a szemben ülők állandó párost alkotnak. A játékosokat az égtájak nevével szokás jelölni. Ennek megfelelően Észak párja Dél, Kelet társa pedig Nyugat. A játékosok egymással szemben foglalnak helyet az asztalnál.

A játék célja

A whist ütésszerző játék. A lehetséges 13 ütésből minél többet megszerezni. A párok ütései közösen számítanak.

Egy színsorozatban a lapok ütőrangja: Ász, király, dáma, bubi, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2. A kártyák csak saját színükben képesek ütni. Az adulapok viszont minden más színű kártyát ütnek a leírt hierarchia szerint.

A játék menete

A játék minden mozzanata balra tartással történik. Az első osztót sorsolással választják meg. Ő a kártyacsomag megkeverése és elemeltetése után balra haladva egyesével, zártan osztja ki a kártyákat. Mindenkinek 13 lap lesz a kezében. Az osztó az utolsó lapot felüti, ez lesz az adott játékban az aduszín. Végül az osztó lapjai közé emeli az adunak bemutatott kártyát.

A lejátszást az osztótól balra ülő játékos kezdi. Az első ütéshez kiad egy lapot, majd a többiek is egy-egy kártyát tesznek. Színre szín adása kötelező, felülütni azonban nem kell. Hívott szín hiányában adu, ennek hiányában bármilyen lap dobható. Egy ütést a hívott színben vagy az aduszínben legerősebb kártyát rakó viheti el. Övé lesz a kihívás joga a következő ütéshez. Így játsszák végig a partit, amíg a 13. ütést is elviszi valamelyik fél.

A whistben a lejátszás alatt elkövetett renonsz vétségeket büntetik. A színadási kötelezettség elmulasztásának következménye 3 pont levonást jelent. Ha egy játékos soron kívül rak lapot az ütésbe, azt nyitottan kell az asztalon hagynia. Ez a kártya csak az ellenfelek felszólítására rakható ütésbe és a renonszot elkövető pár 3 pontot veszít. A játék végén a résztvevők közösen állapítják meg az eredményt. Az első hat ütésért nem számítanak pontokat, a hetediktől kezdve minden elvitt ütésért 1 pont jár a nyertes félnek. Tehát 7 ütés megszerzésénél 1, 10 ütésnél 4 pont jár. Kis szlemmnek nevezik a 6 (12) ütés elvitelét, melyért 30 pontot írhatnak. A nagy szlemm minden ütés elvitelét jelenti és teljesítői 50 pontot kapnak. Ez a két esemény nagyon ritka a whistben, ezért is magas a díjazása.

Ha az alapjátékban némi gyakorlatra tettek szert a játékosok, a végelszámolásnál más pontokat is felírhatnak a felek. Ezek az osztás után kézben lévő lapösszefüggésekért járnak. Honőröknek nevezik az adu ász, király, dáma és bubi lapjait. A játék végén jutalompontot kap az a páros, akiknek a kezében három vagy négy honőr volt. (Tehát 26 lap minősége alapján és utólag járnak a pontok.) Az elszámolásnál ezekért 3 és 4 pontot lehet írni. Kézben lévő lapösszefüggésekért is pont jár. Bármely színben négy azonos színű, egymást követő lapért (kvart) 1 pont, ötért 2 pont írható fel. Az eredményeket pontozólapra jegyzik és összesítik.

Egy játszma (robber) három gémből áll, de szokás meghatározott számú osztást is játszani. Előbbi az angolok és amerikaiak szokása. Ennél a pontozásnál az angol verzióban egy gém 5 pont eléréséig tart, az amerikaiban 7 pont megszerzéséig. Ha az egyik páros két gémet nyer egymást követően, a harmadikat már nem játsszák le. Ha mind a két pár egy osztásban éri el az 5 vagy 7 pontot, a számolásnál az ütéspontok előnyt élveznek a honőrpontokkal szemben.

Egy gémgyőzelem után a nyertes jutalompontokat kap az alábbi esetekben:

  • 3 pontot, ha az ellenfél nem szerzett gémpontot;
  • 2 pontot, ha az ellenfél 1 vagy 2 gémpontot szerzett;
  • 1 pontot, ha 3 vagy 4 gémpontot gyűjtöttek.