Kategória: Kártyajátékok
Játékosok: 3-4 fő
Életkor: 8-99 év
Játékidő: 15 perc
Értékelés: 3/5

Fájer

A játék célja

Az osztást és licitálást követő lapcserével mindenki igyekszik azonos színű vagy azonos rangú kombinációkat kialakítani. Azonos színű vagy azonos rangú lapkombinációk bemutatásával elnyerni a bankot.

A lapoknak meghatározott pontértéke van az alábbiak szerint: Ász: 11 pont. Király, felső, alsó, X: 10 pont. IX: 9 pont. VIII: 8 pont. VII: 7 pont.

A három kártyából álló, értékelhető kombinációk rangsora:

  • 31 pont (tűz): azonos színű - ász, király, felső; - ász, király, alsó; - ász, király, X; - ász, felső, X; - ász, alsó, X.
  • 30 pont: azonos rangú lapok - három ász; - három alsó; - három király; - három felső; - három alsó; - három X; - három IX; - három VIII; - három VII.
  • 30 pont: azonos színű lapok összege (pl.: makk király, alsó, X)
  • 29 pont: azonos színű lapok összege;
  • 28 pont: azonos színű lapok összege;
  • 27 pont: azonos színű lapok összege;
  • 26 pont: azonos színű lapok összege;
  • 25 pont: azonos színű lapok összege;
  • 24 pont: azonos színű lapok összege.
  • 22 pont: két ász;
  • 21 pont: azonos színű ász, X és bármely semleges lap.

Megállapodás kérdése, hogy a három ászt a „tűz” fölé helyezzük, vagy annál gyengébbnek ítéljük meg. Mindkét változat szerepel a gyakorlatban. Más lapkombinációk a játékban értéktelenek maradnak!

A játék menete

Az osztó személye osztásonként változik. A játék minden mozzanata az osztótól számítva balra tartással történik. Ezt a gyakorlatot azért érdemes folytatni, mert az osztó különféle előnyöket élvezhet a játék során. Keverés és a kötelező emeltetés után balra haladva minden játékos 3 lapot kap zártan, azaz képével lefelé fordítva. Végül az asztalra kerül a négy kártyából álló talon, szintén zártan. A játékosok elhelyezik a közös bankban a korábban meghatározott alaptétet, majd lapjaik megtekintése után sorban nyilatkoznak, hogy részt vesznek a játékban vagy nem. Az aktív játékosok folyamatosan licitálnak, azaz hívják, megadják és visszahívják a bankba kerülő téteket. A licitálás akkor fejeződik be, ha minden aktív játékos azonos értékű tétet rakott. A meghátráló, lapjukat eldobó (passzív) játékosok csupán csendes szemlélői maradnak a játéknak. Természetesen véget ér a licitálás akkor is, ha csak egy személy marad játékban, a többiek nem adják meg a hívott tétet.

Az első licitálás befejezése után az osztó képükkel felfelé fordítja a talon kártyáit. A lapcserét az osztótól balra ülő személy kezdi. A nyitott talonból egy tetszése szerinti kártyát vehet fel, és helyette lerak egy fölöslegesnek ítélt lapot nyitottan. A játékosok csak akkor cserélhetnek, ha kézben tartott kombinációjukat javítani tudják. Tehát rontás szándékával senki sem cserélhet a talonból. Mindenki csak egy lapot cserélhet! A lapcserék befejezése után ismét licitálás következik. Ki-ki belátása szerint vesz ebben részt. Aki nem kíván megadni egy hívott tétet, lapjait eldobva menekül ki a játékból. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábban bankba helyezett tétjeit elveszíti. A blöffölés a fájerban is fontos elem! Ebben az akcióban megtévesztő a licitáló magatartása. Úgy viselkedik, mintha erős lappal várná a játék kimenetelét, kártyáik eldobására készteti ellenfeleit. Kétélű fegyver, mely gyakran sikert eredményez, de összetalálkozva egy igazán erős lappal vagy egy másik elszánt blöffölővel, vesztessé is teheti alkalmazóját.

A második licitálás befejezése után az osztótól balra ülő első aktív játékos kezdi a virítást, azaz lapjainak bemutatását. Maga elé rakja kártyáit. A többiek is ezt teszik. A lerakott kombinációkat összehasonlítva dől el a bank sorsa. Az nyeri el a téteket, aki a haladási sorrendet tekintve elsőként a legértékesebb kombinációt képes bemutatni. Gyakran egy játékos kombinációjának bemutatása nélkül ismeri el vereségét. Célszerű ez a magatartás már csak azért is, hogy licitálási szokásainkat ne ismerjék ki az ellenfelek.

Ha a licitálás végén csak egy aktív játékos marad, lapjainak bemutatása nélkül nyeri el a bankot. Éppen ezért egyenlőség és osztozkodás nincs. Az osztó helyzeti előnye abban áll, hogy a bemutatott legmagasabb kombinációt is képes legyőzni ugyanolyan lappal. Pl. a bemutatott zöld X, alsó, király 30 pontjánál erősebb az osztó bármilyen színű 30 pontos kombinációja. Érvényes ez a fájer megítélésében is.

Az osztó különleges joga lehet, hogy nem nézi meg osztott lapjait, hanem „majzli” bemondásával kivár. Ilyenkor köteles minden licitált összeget tartani az elsõ körben. A felfordított talon négy lapjából választhat magának tetszőleges három kártyát, és a talonba kell nyitottan elhelyezni saját lapjait. Az osztó már nem cserélhet lapot! A többiek az így kialakított talonból cserélhetnek. A játékosok megállapodhatnak abban is, hogy az osztó nem élvez helyzeti előnyöket. A fájert korlátlan licittel is ki lehet próbálni, de ekkor goromba hazárdjátékká válik a szórakozás és gyakorlatilag az a személy nyer, aki több pénzt hozott magával a kártyapartihoz.