Darts játékok

A darts játék lényege, hogy egy speciális céltáblába nyilakat dobjanak a játékosok. A dobások alapján pontokat szereznek. Az egyes játéktípusokban a célok eltérőek lehetnek.

Alapvetően két nyíl típus létezik:

  • A fém hegyű (steel) nyilak papír vagy sisal táblák esetén használhatóak.
  • A műanyag (soft) nyilakkal elektromos (esetleg sisal) táblákra lehet dobni.

A darts tábla húsz szektorra van felosztva, és ezek a szektorok egy bizonsos sorrendben fel vannak számozva egytől húszig, amint a kép mutatja. A szektorok legkülső részén található külső gyűrű a duplázó gyűrű, a körülbelül a szektorok derekánál található gyűrű a triplázó. A tábla közepén található két kisebb kör a külső bull (bull side) és a bull.

A céltábla helyzete:

  • A táblától 237cm-re kell állnia a dobónak.
  • A tábla középpontjának magassága a talajtól mérve 173cm.

A dobás szabályai:

  • Dobásnál mindkét lábnak a dobóvonal mögött kell lennie.
  • Az eldobott nyilat akkor sem lehet újra eldobni, ha az nem érte a táblát.
  • Az elejtett nyílért a dobóvonalon belülre is be lehet lépni.
  • Steel játékban csak a táblából a játékos által kivett nyilak pontértéke számít.
  • Soft játéknál „amit a gép megad” elv érvényesül.

X01

Ez a legnépszerűbb dart játék, melyet a legtöbb ligamérkőzésen és bajnokságon játszanak. Minden egyes játékos 501 ponttal kezdi a játékot (vagy 301-gyel, 701-gyel, 901-gyel, stb.). A játék körökre oszlik, ahol a játékosok előre meghatározott sorrendben követik egymást. Minden soron következő játékos 3 nyilat dob, a dobások után a dobott összeg kivonódik a játékos pontszámából. Az a játékos nyer, aki először éri el pontosan a nullát. (A játék folytatódhat a második, harmadik, vagy negyedik helyért.)

Túldobás (bust): Amikor egy adott játékos meghaladja azt a pontszámot, mely a nulla pontos eléréséhez kell, a kör „túldobásnak” minősül, és a pontszám visszaáll a kör előttire, és a következő játékos jön (az esetleges megmaradt nyilait sem dobhatja el).

A játékot nehezítheti úgy, hogy a játék kezdése és a befejezése csak egy dupla (vagy tripla) szektor megdobásával kezdőik, vagy ér véget. A lehetőségek a következők:

  • Nyitott be: A pontozás akkor kezdődik, amikor a játékosok bármilyen számot eltalálnak.
  • Nyitott ki: A játékos befejezheti a játékot bármely olyan szám eltalálásával, mely pontosan nullára csökkenti a pontszámot.
  • Dupla be: Kezdéshez a játékosnak el kell találnia egy számot a dupla körön vagy egy dupla bullt kell dobnia. Amíg ez a feltétel nem teljesül, a játékos pontszáma nem csökken.
  • Dupla ki: Nyeréshez a játékosnak olyan duplát (akár dupla bullt) kell dobnia, mely a pontszámot pontosan nullára csökkenti.
  • Tripla be: Kezdéshez a játékosnak el kell találnia egy számot a tripla körön. Amíg ez a feltétel nem teljesül, a játékos pontszáma nem csökken.
  • Tripla ki: Nyeréshez a játékosnak olyan triplát kell dobnia, mely a pontszámot pontosan nullára csökkenti.
  • Mester ki: Nyeréshez a játékosnak olyan duplát, dupla bullt, vagy triplát kell dobnia, mely a pontszámot pontosan nullára csökkenti.

Ha a kiszálló feltétel már nem teljesülhet (pl. dupla kiszállónál 1-re csökkent pontszám), akkor kétféleképpen lehet eljárni az előzetes megállapodásalapján:

  • A játékos azonnal veszít.
  • Az olyan találat, mely pl. 1-re csökkenti a pontszámot, túldobást jelent a játékos számára.

Egyéb fogalmak:

  • Kiszálló: Profi versenyeken a játékot általában Dupla ki módban játsszák. Amikor a pontszám 170 pont alá esik, a játékos egy körön belül 3 dobásból már megnyerheti a játékot úgy, hogy az utolsó dobása egy dupla lesz, ( T20,T20,Dbull1) 110 ponttól pedig 2 dobásból. (T20, Dbull)
  • 9 nyilas: 501 dupla ki játék teljesítése a minimálisan szükséges 9 nyíl eldobásával. Nagyon ritka és szép teljesítmény, versenyeken általában külön díjazzák, különösen a televízió által közvetített versenyeken. 9 nyíl eldobásával többféleképpen is „ki lehet szállni”, mindegyikben 7 tripla 20-ast kell dobni. (Példa: T20 - T20 - T20, T20 - T20 - T20, T20 - T19 - D12.)

Cricket

A Cricket egy Amerikában és Közép-Európában rendkívül népszerű játék. A játékosok védekező vagy támadó stratégiát is követnek, a játék állásától és a beállítottságuktól függően. A játék bármely pontján, minden egyes játékos törekedhet arra, hogy megnövelje a pontszámot, vagy megpróbálja a többi játékos útját elzárni a pontszerzéstől.

A játékot a 15-20 számokon és a bullon játsszák. ( az összes többi mező nem játszik ebben a játékban). Minden egyes játékosnak 3-szor kell eltalálnia egy számot ahhoz, hogy lezárja . Egy szimpla találat 1 találatnak számít, míg a dupla 2-nek és a tripla 3-nak.

Miután egy szám lezárult, a további találatokat olyan pontszámokká alakítják, melyek megegyeznek az adott számmal. Azonban amikor egy számot minden játékos lezárt, az a szám többé nem ad pontot senkinek.

A nyertes az, akinek először teljesül a következő két feltétel:

  • a legmagasabb a pontszáma
  • és lezárt minden számot

Amennyiben a pontszámok egyenlők, és mindenki lezárta az összes számot, az a játékos nyer, aki legelőször lezárta a számokat.

Alternatív szabály: A játék nagyon különböző lehet amennyiben a játékot azzal a korlátozással játsszák, mely szerint minden számot meghatározott sorrendben kell lezárni (ha tévedésból másikat zár le, akkor az nem ad pontot):

  • a 20-tól 15-ig megy, aztán a bullon folytatódik
  • a bullon kezdődik, és azután halad 15-től 20-ig

Pontszámlálás nélkül (No Score Cricket)

Ez a Cricket leegyszerűsített verziója. A játék célja az, hogy minden számot olyan hamar zárjunk le, amilyen hamar csak lehetséges. A lezárt mezőket ért találat nem ér pontot.

Gyilkos Cricket (Killer Cricket)

Ez a játék nagyon hasonlít a „No Score Cricket”-hez, de annak egy csavarosabb változata. Amikor egy szám lezárásra kerül, a játékosnak lehetősége nyílik arra, hogy megszabaduljon az ellenfelei jelöléseitől azáltal, hogy újra magdobja ugyanazt a számot. Azonban amennyiben egy ellenfél is lezárta az adott számot, tőle már nem vehet el jelölést. Itt is az a játékos a nyertes, aki előbb zár le minden számot.

Hirig Cricket (Cut Throat Cricket)

Ez a Cricket fordított verziója a pontozás szempontjából. Legjobban 3 vagy 4 játékossal szeretik játszani. (Két játékos csapatba is tömörülhet és kifoszthatnak egy harmadikat, mielőtt egymás ellen fordulnak.)

Miután egy számot lezárt az egyik játékos, ott pontokat szerezhet, de azt nem neki írjuk fel, hanem az összes olyan játákosnak, aki nem zárta be az adott szektort. A nyertes az, akinek a legalacsonyabb a pontszáma és először zárta le az összes számot. Amennyiben egy játékos először zárta le a számokat, de magasabb a pontszáma, tovább kell gyűjtenie a pontokat, hogy az ellenfél pontszámát magasabbra duzzaszthassa és az végül a sajátja fölé menjen vagy azzal egyenlő legyen. Így tehát a legjobb stratégia az, ha lezárjuk a számokat amilyen hamar csak lehet, hogy elzárjuk mások elől a lehetőséget, hogy pontokat adjanak a pontszámunkhoz, mialatt megnöveljük annak lehetőségét, hogy másokat büntetőpontokkal lássunk el.

Alacsony Cricket (Low Pitch Cricket)

A Cricket eme változata a tábla alacsonyabb számait használja szemben a standard Cricket számaival. A játékosoknak az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számokat kell lezárniuk és a bullt. A többi szabály ugyanaz, mint a standard Cricketnél, a játék egyensúly azonban így is nagy mértékben megváltozik.

Shanghai

A játékosok előre meghatározott sorrendben körönként 3-3 nyilat dobnak. A soron következő játékos megpróbálja eltalálni a számokat, sorban 1-től 20-ig, majd a bullt. Amikor egy számot eltalált, akkor dobhat a soron következő számra. Minden nem a soron következő számot eltaláló dobás 0 pontot ér, de természetesen beleszámít a játékos dobásaiba. (Minden dobás csak a pontos sorrendben számít teljesítettnek!) A dupla és a szipla szektorok a szorzott értékükön számítanak, illetve egy tetszőleges sorrendben történő, de a soron következő mezőket eltaláló szimpla, dupla, tripla mező eltalálásval véget is ér a játék, az ezt a kombinácót (Shanghai) megdobó játékos győzelmével. Ha senki nem dobja meg a Shanghait, a játék 7 körre (21 dobásra) korlátozódik, az győz akinek a legtöbb pontot sikerül össze gyűjtenie ez alatt. Az a találat, mely a számsoron kívül esik, nem számít, de minden játékos eldobhatja mindhárom nyilát, ami értékelésre kerül.

Az óra körbejár (Round The Clock)

A Shanghai egy leegyszerűsített változata. A játékos megpróbálja eltalálni a számokat, sorban 1-től 20-ig. Amikor egy számot eltalált, akkor dobhat a soron következő számra. Minden dobás csak a pontos sorrendben számít teljesítettnek! Az a játékos nyer, aki először éri el és dobja meg a 20-at. A duplák és triplák itt szimpláknak számítanak, egy találat jár értük.

Baseball

A játék - akár a baseball - 9 körből áll. Minden körben minden játékos 3 dartot dob.

Minden körben csak az az eltalált érték számít, ami megegyezik az aktuális kör számával. Azaz az első körben az 1-gyel, amásodikban a 2-vel, stb. lehet pontot szerezni. A dupla és tripla mezők szorzódnak, azaz egy körben a kör sorszámának a kilencszeresét lehet maximálisan megszerezni.

Az nyer, aki a 9. kör végére a legtöbb pontot gyűjtötte.

Döntetlen esetén a játékosok a bullra dobnak (csak ez ad pontot), és minden kör végén összesítik az eredményt. Ezt addig folytatják, amíg döntetlen az állás.

Felező (Halve-It)

Ebben a játékban, ha háromszor is elvéti a célt, pontszáma erősen csökkenhet. Mindenki azzal kezd, hogy megdobja a 12-őt, aztán a 13-at, 14-et, azután bármelyik duplát, majd a 15-öt, a 16-ot, a 17-et, bármely triplát, a 18-at, a 19-et, a 20-at, és a bullt. Minden egyes játékos három dartot dob ugyanarra a számra, és aztán továbbhalad a következő számra a következő körben. Egy dupla vagy tripla találat a pontszám dupláját vagy tripláját éri. Amennyiben a játékos eltéveszti mindhárom dobását egy bizonyos célpont e setében egy adott körön belül, a pontszáma feleződik. A játék végén az a játékos a nyertes, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Big-six

Ebben a játékban minden játékos 3 dartot dob körönként. A játékos arra törekszik, hogy kiérdemelje a következő célpont kiválasztásának lehetőségét azzal, hogy a jelenlegi célpontot eltalálja. A szimpla-6 az első célpont a játék kezdetekor.

A három dobáson belül a játékosnak el kell találnia egyszer a célpontot ahhoz, hogy mentse az életét. Amennyiben a találatot az első vagy második soron dobja, a játékosnak esélye nyílik rá, hogy egy dobással kiválassza a következő célpontot. A szimplák, duplák és triplák mind különböző célpontnak számítanak. (A stratégia abban áll, hogy a lehető legnehezebb célpontot kell kiválasztani az ellenfeleknek, mint pl. a tripla-20-at vagy dupla-bullt.)

Az a játékos a nyertes, aki a legtovább marad életben a játékban. Minden játékos a játék elején megállapított számú élettel indul. (Tipikusan 3, 7 vagy 9.)

21

Minden játékos minden körben 3-3 dartot dob. A kört az nyeri, aki három dobásból a legjobban megközelíti a 21-et, miközben a következő kitételeknek megfelel:

  • nem dob a pontmezőkön kívülre (a lepattant dárda nem számít mellé dobásnak)
  • nem dob meg két azonos mezőt
  • nem dob a külső szimpla szektorba
  • nem haladja meg a 21-et

A játékot az nyeri, aki 3-mal több kört tud nyerni, mint a megnyert körökben utána következő játékos (azaz 3 körrel elhúz).

Shooting

Ebben a játékban minden játékos 3 dartot dob körönként. A legmagasabb összértéket dobó játékos nyeri a kört. A játék akkor ér véget, amikor egy játékosnak sikerül 7 megnyert kört összegyűjtenie.

Változatok:

  • Csak a következő célterület számainak a szimpla, dubla, vagy tripla területére eső dartok számítanak: 15, 16, 17, 18, 19, 20, és a bull.
  • A játék 7 körből áll, és az nyer, aki először ér el négy megnyert kört.
  • Az előző két pont együtt.

Pontszerző

Mindenki egy nyilat dob, aki közelebb dobja a nyilát a bullhoz, az kezd. Ezután mindenki 3-3 nyilat dob. A cél a legtöbb pont elérése.

Count-Up

A játékban minden szektor pontot ér, bármilyen sorrendben is találjuk el őket, a duplák és a triplák a szorzott értékükön számítanak. A cél az, hogy legyőzzük a többi játékost, úgy hogy egy előre meghatározott pontszámot először érünk el. A lehetséges változatok, hogy 200, 400, 600, 800 vagy 1000 pontot próbál elérni vagy meghaladni mindenki minél kevesebb dobásból. Aki először eléri a meghatározott pontszámot, az nyer.

Hi score

A játék nagyon hasonlít a Count-Upra, azzal a különbséggel, hogy a játék a 7. kör végén véget ér. Az a játékos a nyertes, aki a legmagasabb összpontszámot éri el a 7 kör alatt.

Szintező

Overs

A játékosnak arra kell törekednie, hogy magasabb, vagy egyenlő pontszámot érjen el, mint az adott kör legmagasabb megelőző pontszáma. Amikor egy játékos kevesebbet dob, mint a háromdartos összpontszám, egy „Életet„ elveszít. Alapesetben minden játékosnak 3 élet áll rendelkezésére. Azonban megegyezés szerint megnövelhető a játékosok életeinek száma akár 7-re is a játék elején. Az a játékos a nyertes, aki a legtovább marad életben a játékban.

Unders

A játék hasonlít az Oversre, azzal a különbséggel, hogy a cél az, hogy a játékos alámenjen a háromdartos összpontszámnak. Amikor a háromdartos összpontszám magasabb mint az utolsó feljegyzett pontszám, a játékos egy „Életet” elveszít. Egy passzolás, egy pontozóterületen kívül eső találat vagy egy eldobott kipattant dart 60 ponttal büntetendő (3×20, azaz a legmagasabb egydartos pontszám). Az a játékos a nyertes, aki a legtovább marad életben a játékban.

Colour

A játék megkezdése előtt minden játékos dob egyet, hogy eldöntsék melyik blokkra/színre (20-as vagy 1-es szín) fognak játszani. (Ha egy játé kos ilyenkor a bullt találja el, újra dobnia kell, hogy eldőljön a szín kérdése).

Ezután minden játékos megpróbálja saját színét célba venni a körönkénti 3 dobásával, hogy a dobások összértékével elérhessék (akár meghaladják) az előre meghatározott célszámot (Ez lehet 100, 200, 300, 400, vagy 500).

Amikor egy játékos az ellenfél színére dob, a jelölés nem ér pontot. A bull eltalálása azonban színtől függetlenül beleszámít az összpontszámba.

Az a játékos nyer, aki a leghamarabb éri el az előre meghatározott sszpontszámot.

Bonus Colour

A játékot a „Colour”-ral megegyező módon kell játszani, a következő különbséggel: ha egy játékos az ellenfél színét találja el, akkor az adott érték hozzáadódik az ellenfél összpontszámához.

Correctional Colour

Ezt a játékot is úgy kell játszani, mint a „Colourt”-t, de itt, ha egy játékos az ellenfél színét találja el, akkor a pontok kivonódnak az adott játékos összpontszámából.

No Score Colour

Hasonló a helyzet, mint a „Colour” esetében, de van egy különbség: minden játékos megpróbálja a saját színét eltalálni, hogy ne veszítsen pontot. Az induló pontszámot el kell dönteni a játék elején: 3, 4, 5, 6, vagy 7. Amikor egy játékos az ellenfél színére dob, egy pont kivonódik a játékos összpontszámából, és a játékos megszakítja a körét. (A bull nem számít hibának). Az lesz a győztes, akinek egyedül van még fennmaradó pontja (miután a többiek már nullán állnak).

Free-dart Colour

A játékot a „Colour”-ral megegyező módon kell játszani, a következő különbséggel: minden játékos megpróbálja megdobni a saját színét, hogy a lehető legtöbb pontot összegyűjtse. (A játék során dobható dartok számát előre meg kell határozni: 5, 10, 15, vagy 20 db dartot lehet összesen felhasználni). Amikor egy játékos az ellenfél színét találja el, az nem számít bele az összpontszámba. (A bull azonban igen). Az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze, miután az összes dart felhasználásra került.

A Darts története

A legenda szerint néhány száz évvel ezelőtt egy átfázott angol íjász elhatározta, hogy kellemesebb módot választ a gyakorlásra a téli hónapokban. Letette íját, levágott a nyílvesszőjéből és elvonult a közeli pub kellemes melegébe és kényelmébe, ahol ügyességét úgy gyakorolta, hogy a lerövidített nyílvesszőket a falra akasztott farönkszeletbe dobta. Mellé állt egy másik íjász, aki megpróbált az előzőnél jobb eredményt elérni és ezzel megszületett a vetélkedés, a játék, a sport.

Az első írásos feljegyzések között szerepel, hogy az izincourt-i csata idején 1415-ben az angol íjászok, valamint 1620-ban az első angol kivándorlók az Újvilág felé hajózva a Mayflower fedélzetén a DARTS valamely formáját játszották. A kezdeti időszakban a sport a brit civilizációval érintett területeken terjedt el.

A ma érvényes szabályzatok alapját képező versenyszisztémát első alkalommal – mint annyi más sportnál – Nagy-Britániában dolgozták ki a XIX. század végén és akkor alakultak az első szervezetek és klubok is. Az első brit nemzeti szövetség 1924-ben jött létre. Mivel előtte sokan szerencsejátéknak tartották, ez a szervezet fogalmazta meg először, hogy DARTS sport egy olcsó, tiszta, ügyességi játék. 1928-tól egészen az ötvenes évekig a legjelentősebb DARTS-verseny a Londoni Sunday által szponzorált News of World volt.

A sport fejlődése a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jelentősen felgyorsult, izgalmas, népszerű sporttá fejlődött. A szinte robbanásszerű fejlődésben – a sport alapvető tulajdonságából eredő népszerűségen kívül – két tényező játszott fontos szerepet. Az egyik: a technikai fejlődés, a felszerelések gyártói képesek lettek a nyilakat volfrám ötvözetből készíteni, ami elősegítette az eredmények jelentős javulását. A másik, talán az első tényezőnél fontosabb: 1973-ban Oliver A. Croft vezetésével alakult brit nemzeti szövetség a British Darts Organization (BDO) a televízió nyilvánossága elé vihette a DARTS sportot.

A BDO megalakulását sorra követték más nemzetek szervezeteinek, szövetségeinek megalakulása az USA-ban, Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Új-Zélandon.

1976-ban brit kezdeményezésre megalakult a nemzetközi szervezet a World Darts Federation. Ez a szervezet dolgozta ki és tartja karban a nemzetközi versenyszabályzatot, a ranglista rendszert, szervezi és ellenőrzi a nemzetközi ranglista alapját képező versenyeket, a DARTS népszerűsítését.

A Világ Darts Szövetsége 1992. december 14-én immár 48. tagként soraiba felvette a Magyar Darts Szövetséget.

A versenyzők és a versenyek nagy száma egy körültekintő, területekre, szintekre tagozódó versenyrendszert, komoly szervezettséget igényel. A havonta megjelenő hatvannyolc oldalas Darts World magazin Anthony J. Wood szerkesztésével, folyamatos tájékoztatást ad a versenyek állásáról és figyelemmel kíséri a sportág eseményeit szerte a világon. A műholdas sport TV-csatornák kamerái ott vannak a jelentős versenyeken, azok izgalmát eljuttatják a sportcsarnokokból az otthonokba.

A számos évente rendezett verseny közül a legjelentősebb a Világ Kupa. Nagy-Britannia területén jelenleg már több mint 6,5 millió játékos versenyez rendszeresen. Világ Darts Szövetségnek ma már 52 tagja van.

A DARTS sport népszerűsödésének újabb hatalmas lökést adott a játék gépesített változata, az úgynevezett soft darts játék. Itt a játék lényege nem változott, viszont a verseny menete leegyszerűsödött, hisz a játék levezetését a gép saját maga végzi el, látványosabbá és szórakoztatóbbá téve ezzel a játékot. Mára a világon számos cég gyárt soft gépet, melynek köszönhetően látványos nagy érdeklődést keltő nemzetközi versenyek kerülnek megrendezésre, melyek a média sport közvetítéseiben előkelő helyen szerepelnek. Ezáltal egyre több ember kap állandó információt a darts játékról és kedvet ahhoz, hogy maga is elkezdjen játszani.

Az európai gép gyártók 1996 végén létrehozták az Európai Darts Uniót (EDU), mely csak a soft játékstílust képviseli. Megszervezte az évenkénti tíz fordulós nemzetközi bajnokságot, amelynek fordulói egyes tagországokban kerülnek megszervezésre, így Svájc, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Magyarország Horvátország ad otthont a fordulóknak.

A darts játék egyre nagyobb ismeretségének köszönhető, hogy a 2001-ben az angol parlament hivatalosan is sporttá nyilvánította és ezzel egy időben megtörtént a darts olimpiai szakszövetségek közé történő felvételének kérelme.

A Magyar Darts Szövetség 1991. decemberében alakult meg. Két önálló szakága van a stell, azaz a hagyományos, acélhegyű nyilakkal, szizál táblán játszott és a soft, azaz elektronikus dart gépen játszott ágazat . A szövetséget elismerte az OTSH, tagja a Magyar Sportszövetségnek és 1992. óta WDF-nek.

A darts sport népszerűsége nő Magyarországon is . Országszerte közel 20 klub és egyesület tagja a Magyar Darts Szövetségnek, a versenyzők rendszeresen részt vesznek a magyar bajnoki címekért folyó, egyéni női-férfi, valamint csapatbajnoki ranglista versenyeken. Természetesen a szövetségi versenyeken kívül még számos versenyzési lehetőség van: kihívásos, pénzdíjas egyéni, páros vagy csapatversenyek.